.levél mely talán soha nem éri el a címzettet.

Szia Kedves TanjaTüroptica.
Tudom, hogy ezt a levelet, úgysem fogod elolvasni.
Azt hiszem mindent értek. De bárcsak ne értenék...
Én Veled ellentétben nem hazudtam a barátságunk, nem tettettem hamis érzelmeket, nem eljátszottam világunk kapcsolatát. Nekem tényleg fontos voltál, tényleg egyetlen voltál. Pedig a pillangók, mint Te is tudod, nem engedik megszelidíteni magukat.
Emlékszem, amikor megismerkedtünk, mindketten csak elveszett gyerekek voltunk. Saját kezünkkel emeltük ki magunk a porból, saját érdemünkből lehettünk halhatatlan B61* bolygótestvérek. Neked ez mit sem ért...
Egy senki voltam, Veled hercegnek éreztem magam, saját álmaink hercegének. És ismét egy senki vagyok:]
Emlékszel még?
Nem volt senkink. Neked sem és Nekem sem. Emlékezz azokra akiket boldoggá tettél!
Tanja csak emlékezned kellene...de mit is beszélek...megint egy álommal beszélgetek.
Még nem tudom pontosan valójában ki vagy(igen Tanja tudom a legnagyobb titkod)...tudom Neked ez nem fontos. Talán régen Nekem sem lett volna.
"Elvégre is hányféleképpen lehet összetörni egy szívet, miközben még mindig elvárják tőle, hogy dobogjon?"
Te bizonyítottad, hogy igen sokféleképpen.
Azt várod nevessek, várod, hogy éljek, tűzben égjek, miközben jéggel kezedben szorítod a torkom.
Nem Tanja ez nem így működik. Most kicsit ki kell szakadnunk az álmokból, hisz néha a valóság kegyetlenségét is ismernünk kell.
Mond a neved, a valódit! Kérlek mond, ha van merszed:]...hisz úgyis megtudom.
Nem vagyok annyira naív és gyermeteg, mint azt mutatom.
Ez a "meghaltam" dolog nem volt szép húzás, sőt AZ EGYIK LEGOCSMÁNYABB dolog volt, amit tehettél Velem.
Egy szimpla hagyjuk a barátságot is elég lett volna...de nem Te maximalista akartál lenni. De ezzel csak undorítóvá és megvetendő személyé váltál a szememben.
Így van Tanja, fekete listás vagy. Tanja...Tanja...nem túl találó, hogy így hívlak, de nem tudom hogy hívhatnálak, hisz az igazi éned sosem mutattad meg. De ami késik, nem múlik, jegyezd meg.
Nem, nem foglak tönkretenni, nem fogom szétkürtölni a titkod. Elég ha azok tudják, akiknek tudniuk kell.
Nem érzed az iróniát abban amit tettél? Alanatas emberekké tetted a többi barátod is, gondolj csak Antsiira, Ádyyra vagy éppen Soulra. Olyan dolgokat tettek meg érted, amivel másokat bántottak. Akár önhibájukból, akár a Tiédből...ez nem számít, hisz megtették.
Talán csak Ádyyt nem utálom még ezek közül. És hogy miért nem? Túl gyerekes ahhoz, hogy ebből bármit is felfogjon. Talán. De lehet ismét tévedek, és lehet Ő is benne volt a kis kegyetlen játékodban. Már nem számít.
Ha jól emlékszem, Én voltam az első akivel elhitetted magad. Miért? Miért pont Én? Ki vagy és mit tettem ellened, hogy csak egy álca mögül mertél támadni? Talán féltél? Tőlem? Tan sok a kérdés, de érzem kevés lesz a válasz.
Önsajnálat...pont Én sajnáltatnám magam? Miért is? Mit kellene sajnálnom? Az időt, amit Neked adtam önként? Az érzelmeim irántad? A barátságunk? Nem sajnálom. Abban a pillanatban amikor elfogadtalak, elfogadtam mindened.
Talán nem is haragszom. Talán csak űrt hagytál magad után.
Ja, hogy elhidegültünk? Ezt ne csak az Én szememre hányd. Lsd Jannik példája. Elég nagy tőrszúrás volt részedről. De fátylat rá.
Ezzel azt hiszem búcsúzom is Tőled Tanja Türoptica. Nincs már közös jövőnk, nem maradt csak a múlt, amit a legkevésbé sem bánok. Ha nem is az vagy akinek mondtad magad, Én így szerettelek.
Vigyázz Magadra B614Sütibolygó.
Ölel,
bolygótestvéred, Miion B613ról.